|
Mintalapok |
|
|
|
Rimay János élete (Alsósztregova, 1570 körül - Divény, 1631. dec. 9–11. között): politikus, költő, a magyar késő reneszánsz legjelentősebb íróegyénisége. Nógrád vármegyei birtokos köznemesi családból származott. Apja Balassa Bálint szolgálatában állt. Kora fiatalságától bensőséges barátság fűzte Balassához. Később az ország legtöbb neves személyiségével kapcsolatba került. 1605–ben csatlakozott a Bocskai István vezette felkeléshez. Főleg titkári jellegű teendőket végzett a fejedelem mellett. 1608–ban Illésházy István megbízásából részt vett — mint a magyar rendek képviselője — a zsitvatoroki béke ratifikálására Konstantinápolyba küldött követségben. Utóbb a Thurzó család szolgálatába lépett. Thurzó Imre megbízásából vett részt az 1619. évi pozsonyi országgyűlésen, majd urával együtt Bethlen Gábor párthívei közé állt. 1620 őszén ismét követi minőségben járt Konstantinápolyban. 1621–től haláláig alsósztregovai kúriáján élt. Egyaránt írt (Balassa hatására valló) szerelmes, vitézi, istenes és — az újsztoikus filozófia eszméit megszólaltató — bölcselkedő verseket. Virtuóz formaművészetről tanúskodó költészete a manierista stílus jegyében áll. Ki akarta nyomtatni Balassa összes verseit. A tervezett kiadványhoz írt előszava a magyar irodalmi tudat kialakulásának fontos dokumentuma. Költeményei Balassa Bálint verseivel közös kötetben az 1630-as évektől számos kiadásban jelentek meg. Irodalom: Alsósztregovai és rimai Rimay János államiratai és levelezése (Bp., 1887); Rimay János Munkái (kiadta: Radvánszky Béla, Bp., 1904); Rimay János Összes művei (Kritikai kiadás, szerk.: Eckhardt Sándor, Bp., 1955). – Radvánszky Béla: R. J. szerelmes versei (Bp., 1904); Ferenczi Zoltán: R. J. (Magy. Tört. Életr. Bp., 1911); Keserü Bálint: Adalékok R. és a Báthoryak kapcsolatához (Szeged, 1958); Klaniczay Tibor: A magyar késő reneszánsz problémái (Reneszánsz és barokk, Bp., 1961). |
|